A vállalkozások – legyen szó bármilyen méretűről – átlagosan 4500 dollárt veszíthetnek percenként egy esetleges leállás alkalmával (USA felmérés alapján). Ezek a leállások a legtöbb esetben olyan adatvesztések miatt következnek be, melyeknek számos oka lehet. Ilyen például a szándékos adatlopás, szoftver meghibásodás, emberi mulasztás, vagy akár természeti katasztrófa. Bár sajnos egyelőre nincs olyan módszer, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhetők a felsorolt kockázatok, jelentős veszteséget spórolhatnak meg a cégek, ha hatékony biztonsági mentéssel rendelkeznek.
Mit értünk biztonsági mentési stratégia alatt?
A biztonsági mentési stratégia vagy másnéven backup stratégia egy olyan terv, ami biztosítja, hogy az alapvető üzleti adatokról minden esetben másolat készüljön, hogy azok bármilyen információvesztés esetén helyreállíthatóak legyenek. Mivel a szervezetek hatalmas károkat szenvedhetnek el egy esetleges leállás alkalmával, így a minél kisebb veszteség érdekében kulcsfontosságú az is, hogy a probléma felmerülésétől a lehető legrövidebb ideig tartson a leállás. Ebben az esetben tehát a legfontosabb lépés a katasztrófa-helyreállítás és csak ezután garantálható a műveletek elvégzésének sikere.
Mutatjuk, miként készíthetsz hatékony backup stratégiát!
Egy teljes backup stratégia kialakítása elsőre ijesztő feladatnak tűnhet, de egy lehetséges leállás esetén számodra is bebizonyosodik majd, hogy megéri a befektetett energiát. Valamilyen biztonsági mentési szoftver használata például jó kiindulópont lehet, hisz ezek olyan eszközökkel vannak felszerelve, amik megkönnyítik az adatmentés folyamatát, és a stratégia kialakítása is egyszerűbb feladat lesz, ha már rendelkezésünkre állnak a megfelelő eszközök.
A biztonsági mentés 3-2-1 szabálya
Az egyik leggyakrabban használt terv az úgynevezett 3-2-1 stratégia. Ez azt jelenti, hogy az adatokból legalább három másolatot kell tárolni különböző helyeken. Két másolatot eltérő adathordozókon, és egy másolatot valahol a telephelyen kívül. Ennek a stratégiának a lényege, hogy változatossá tegyük a biztonsági másolatok tárolási helyét, így bármilyen típusú adatvesztési helyzettel néz szembe a szervezet, minden esetben fennáll a hatékony és biztonságos adatvédelem. Ez egy kiváló megoldás, amennyiben a mentések tárolásárát szeretnénk megoldani, ugyanakkor akadnak egyéb olyan elemek is, amelyeket érdemes megvizsgálnunk, a sikeres stratégiánk megalkotása során. Ebben az alábbi négy lépés lesz a legnagyobb segítségünkre:
1. Priorizáljuk az adatokat!
Mivel minden iparág eltérő típusú adatokat gyűjt, ezért kulcsfontosságú, hogy meghatározzuk, melyik információ élvez nagyobb prioritást a saját üzleti folyamataink szempontjából.
A kritikus üzleti adatoknak – legyen szó bármilyen probléma felmerüléséről – minden esetben rendelkezésre kell állniuk. Első lépésnek tehát érdemes meghatározni, hogy adatvesztés esetén mennyi időn belül szeretnénk elérni az elveszett információkat. Itt fontos számolnunk a telepítés és karbantartás költségeivel, illetve mérlegelnünk kell a rendelkezésre álló erőforrásokat. Igény szerint választhatunk a helyszíni, külső, vagy felhőalapú biztonsági mentést attól függően, a szervezet számára melyik jelenti a legeredményesebb megoldást.
2. Határozzuk meg a mentések gyakoriságát!
Biztonsági mentések esetén a rendszeresség meghatározása kiemelt fontosságú. Ennek az az oka, hogy leállás során a visszakereshető adatok mennyisége a mentések gyakoriságának függvénye, hiszen a rendszer csak a legutóbbi mentés alapján tárolt adatokat tudja helyreállítani. Ami azután változott, azt ezen az úton sajnos nem lehet visszaszerezni.
A gyakoriság mellett a szabályozást is meg kell határozni. Gondoljuk át, hogy vállalkozásunk jelenleg mekkora információmennyiséggel rendelkezik, és idővel mennyit termel. Ezután fontoljuk meg, milyen gyakran kell biztonsági másolatot készíteni ezekről az adatokról. Az így kialakított rendszeresség végül lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyan kontroláljuk a mentések gyakoriságát, illetve minőségét.
3. Stratégia üzembe helyezése
Miután átgondoltuk és megterveztük az adatok mentésének módját, a következő lépés az üzembe helyezés lesz. Itt ahhoz hasonló kérdéseket kell eldöntenünk, hogy manuálisan készítünk biztonsági másolatot, vagy egy külön rendszerhez rendeljük hozzá a feladat végrehajtását? A korábban meghatározott gyakorisághoz érdemes ütemtervet készíteni, és ahhoz igazítani a telepítéseket is. Ezáltal biztosítható, hogy az általunk kidolgozott stratégia a lehető legeredményesebben valósuljon meg.
4. Teszteljük a visszaállítási folyamatot!
Fontos, hogy amit elméletben kitaláltunk az éles helyzetben biztosan működjön, így utolsó lépésként mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a frissen kialakított adatmentési tervünk hatékonyan működik-e.
A tesztelést legegyszerűbben szimulációk segítségével lehet elvégezni. A szimulációk pontosan megismétlik azt, ami egy tényleges adatvesztés esetén történne. A tesztelés során számos fontos információt kapunk, például arról, hogy leállás után milyen gyorsan áll vissza rendszerünk az online működésbe. A felülvizsgálat továbbá abban is segíthet, hogy megjelenítsen olyan mentési és visszaállítási folyamattal kapcsolatos problémákat, melyeket korábban figyelmen kívül hagytunk.
Kinek van szüksége biztonsági mentési stratégiára?
Backup stratégiára minden olyan szervezetnek szüksége van, mely eszközein valamilyen adatot tárol. A stratégia jelentősen csökkenti az állásidőt és támogatja a folyamatban lévő műveleteket. Tisztán láthatjuk, hogy egy előre felállított mentési stratégia elengedhetetlen a vállalati sikerhez, mindemellett pedig nem elhanyagolható előnye, hogy a leállás esetén sokkal kevesebb stresszel kell megküzdenünk.
Végül, de nem utolsósorban, lássunk pár praktikát a hatékony stratégiák megalkotására!
- Alkalmazzunk különféle taktikákat!
A digitális információ tárolása és megőrzése mindig kockázattal jár. Mivel a balesetek és katasztrófák mindig váratlanul jönnek, így lehetetlen előre tudni, melyik biztonsági mentési folyamat lesz számunkra megfelelő. A váratlan eseményekre való felkészülés egy remek módja lehet, ha változatosan alkalmazzuk a különféle mentési technikákat, tehát több helyre küldjük az adatokat, vagy különböző adathordozókon tároljuk őket.
- Dokumentáljuk a tervünket!
Miután megfogalmaztuk az adatmentési stratégiánkat, dokumentáljuk és vegyük fel az üzleti folyamataink közé. A terv rögzítése növeli a hatékonyságot, valamint megkönnyíti és átláthatóvá teszi az esetleges változtatásokat is. Ehhez számos IT-dokumentációs gyakorlat állhat a rendelkezésünkre, aminek mindenképp érdemes utánajárni.
- Készítsünk ütemtervet!
Ha már tudjuk, milyen gyakorisággal lesz szükségünk a mentésekre, készítsünk ütemezést magunknak, vagy a mentést végrehajtó rendszernek. Ezzel garantálhatjuk az időzített végrehajtást, ami adatmentési stratégiánk kulcsa lehet.
- Használjunk automatizációt!
A betervezett biztonsági mentések folyamatos nyomon követése rendkívül nehéz folyamat, így könnyen előfordulhat, hogy időnként egyes alkalmak kimaradnak. Ezt viszont semmiképpen nem engedhetjük meg magunknak, hiszen sose tudhatjuk mikor következik be váratlan adatvesztés. Itt jön képbe az automatizálás, mellyel teljes mértékben kizárhatjuk az emberi figyelmetlenség tényezőjét. Egy automatizált mentési szoftver tehát hatalmas terhet vehet le a vállunkról.
- Teszteljük a visszaállítást!
Az adatmentési stratégiának csak akkor van értelme, ha az elmentett információkat helyre is tudjuk állítani. Nem győzzük hangsúlyozni a szimulációk segítségével végzett tesztek fontosságát! Ha ellenőrizzük a visszaállítást, biztosak lehetünk abban, hogy rendszerünk fel van készülve az éles helyzetek megoldására is.
Végezzünk rendszeres ellenőrzést!
Ne feledkezzünk meg a stratégiánkról! Nem elég beütemeznünk, vagy automatizálnunk a teljes folyamatot, fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük azt. Olvassuk el a mentési jelentéseket, így láthatjuk, milyen adatokról készült biztonsági mentés és hogyan lehet visszaállítani őket, amennyiben szükségessé válik.
